Diósgyőri vár hivatalos oldala

Kedves Utazó! Én, Lajos király köszöntelek kedvenc váramban, Diósgyőr várában! Szeretettel látlak, nézz hát szét, ismerd meg jelenemet, múltadat! Kiállításainkból megtudhatod hogyan éltem Én és hogyan élt udvartartásom. Remélem hamarosan udvaromban is köszönthetlek! Honfoglalás-kori földvár A Szinva-patak völgyében elterülő, szürkésfehér mészkőből álló szikladombra épült földvárat első ízben Anonymus említi: „…Ezután a vezér (Árpád) és fő emberei átkeltek a Sajó folyón…és a Hejő vize mellett vertek tábort…A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek (Geuru, ejtsd: gyeürü) mondanak” (Pais Dezső fordítása) IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének adományozta a várat azzal a feltétellel, hogy korszerű erődítménnyé alakítsa. Ernye bán az 1260-70-es években építette át a vadban gazdag bükki erdő szélén fekvő, gyenge földvárat fejedelmi fényű, kőből épült várpalotává. Virágzó középkor Nagy Lajos, a lovagkirály (1342-82) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet Ambrus mester irányításával pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastéllyá építtetett ki. A magányosan kiemelkedő, szikladombon álló várkastély képe valóban lenyűgöző lehetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt. Buda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr királyi székhelyként akkoriban vált jelentőssé, miután Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A várkastély évente több hónapon át Lajos király és anyja, Lokietek Erzsébet kedven tartózkodási helyeként, udvartartásaként szolgált. A bükki vadászatok fénykora szintén erre az időszakra tehető. Nagy Lajos idejében szarvas, őz és vaddisznó mellett bölény is élt a bükki rengetegben. A lengyel követek diósgyőri tartózkodása alatt 500 nyúl, 200 őz, 60 szarvas és 2000 fogoly került a konyhára. Ebben az időszakban egyébként 120 vadász, 40 sólymász, 200 íjász és 60 pecér (kutyavezető) segítette a fényűző udvartartás ellátását. Királynék jegyajándéka Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné – köztük Mátyás felesége, Beatrix – jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát a „királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusában történő díszítése. Ennek ékes tárgyi bizonyítéka Giovanni Dalmatának, a király kiváló szobrászának „diósgyőri Madonna” néven ismert, fehér márványból készült oltár reliefje, valamint számtalan, reneszánsz stílusban faragott kőtöredék és mázas kályhacsempe. Utolsóként Mária királyné, a mohácsi csata után a Csele-patakba veszett II. Lajos (1516-26) felesége volt királynéi birtokosa a várnak. Petőfi Sándor: Alkony A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak, a táj csodálatos szépsége azonban mit sem változott. A diósgyőri naplemente ihlette a tornyok alatt megpihenő Petőfi Sándort „Alkony” c. verse megírására.