Kiskunhalasi Őszi Tárlat 2024 - Paál Albert tájfestészete

A Kiskunhalasi Őszi Tárlat sorozatban a nagybányai művésztelephez és szabadiskolához kapcsolódó bemutatókat rendez évente a Thorma János Múzeum. Az idei tárlat a magyar tájképfestészet tizenkilencedik század első felében megszületett műfajának huszadik századi fejezete.

Helyszín: Thorma János Múzeum, Kiskunhalas

Időtartam: 2024. szeptember 6. – november 30.

Megnyitó: 2024. szeptember 5. 17 óra

A kísérő katalógus: 32 oldal, benne Kollarics Gábor művészettörténész-muzeológus ismertető szövegével („Tar ágak bogak rácsai között” – Paál Albert tájfestészetéről), a kiállított művek színes reprodukciójával és képjegyzékkel.

Paál Albert egy olyan korszak nyitányában született 1895-ben Aradon, melyet a társadalmi-politikai szakadások, szerkezeti átalakulások jellemeztek, ezekkel párhuzamosan alakultak a kor művészetének uralkodó trendjei, köztük a korábbi hagyományokkal szakító avantgárddal. Művészete ebben a szellemi a folytonosságot képviseli, mert annak tizenkilencedik századi gyökereit nem vetette el.

Az európai műveltségű festők által működtetett nagybányai szabadiskolában tanuló növendék – Arad város ösztöndíjasaként – 1912-től tanult itt a három alapító mester, Ferenczy Károly, Réti István és Thorma János váltott irányítása alatt. Az első világháború frontszolgálata után 1921-ben fejezte be festészeti tanulmányait Thormánál, aki a művészeti nevelést a természet tanulmányozásához és feltétlen tiszteletéhez kötötte. Paál László (1846-1879) – Albert nagybátyja – 1872-től a Párizs melletti Barbizonban bontakoztatta ki tájfestészetét. Pályáját azonban nem futhatta végig, mert harminchárom évesen meghalt. A kis Albert nagybátyja festményeit 1902-ben – budapesti kiállítása alkalmából – ismerhette meg. Később, önálló művészként, Lászlóhoz hasonlóan a tájképben tudta gazdagon kifejezésre juttatni saját festői mondanivalóit.

Paál Albert megörökítésre kiválasztott tájrészletei egyrészt a tanulmányok helyéhez, Nagybánya környékéhez kötődnek, másrészt lakhelyeihez: - Aradhoz, ahol született és ahova tanulmányai után visszaköltözött, - Lippához, ahová nősült 1932-ben, - és a Budai-hegységhez, ahová áttelepült 1943-ban és itt élt feleségével 1969-ben bekövetkezett haláláig.  A szétszóródott életmű kiállított darabjait nyolc magángyűjtő jóvoltából tudjuk bemutatni. A kiállítás közvetlen előzménye és inspirálója a művészről 2024-ben, Sümegi György szerkesztésében megjelent dokumentumkötet (Dokumentumok Paál László és Paál Albert festőművészek munkásságáról).

A Kiskunhalason most bemutatott képek szabadban kapott friss tájélmények kifejező lenyomatai. Festményeiben Paál László félbeszakadt életművének folytatása érzékelhető, melyben a táj bensőséges, festői feltárása a fő szempont, az ember mellékszereplő csupán:  „…észre vétetni a természetben azt a titkos összefüggést és szépséget, amit mindnyájan látunk, mégis oly kevesen tudnak csak meg is mutatni” – ahogy Thorma János megfogalmazta a művészeti nevelésről szólva. Képei előtt időzve átérezhető Paál Albertnek ez a képessége.  Saját leleménye az eleven felületjátékokban fedezhető fel, melyek dinamikáját mindig az adott téma sugallatai szerint alakította ki. A megjelenítés ihletettsége mellett kompozícióinak kifejező ereje épp a sablonoktól mentes formaalakításban rejlik. Ha művészettörténeti szakkifejezéssel próbáljuk leírni alkotói felfogását, az a posztimpresszionizmushoz áll a legközelebb. Témaválasztásában a jelentős helyett a jellegzetest kereste, amiből arra is következtethetünk, hogy nem a kiválasztott témában, hanem saját formáló-kifejező tehetségében bízott elsősorban, mellyel bensőséges kapcsolatot tudott teremteni az „útszéli” környezettel is, melyet az alkotás tiszteletre méltó tárgyává tett.

A hiánypótló, 24 művet bemutató kiállítás Paál Albert életművének felfedezését, értékelését, megbecsülését célozza.

A mellékelt reprodukciókon szereplő, kiállításon szereplő képek adatai

Bágytető, 1914

Olaj, vászon, 60 x 75 cm

Jelzés balra lent: Paál Albert,

hátoldalán: Paál Albert / 914 VIII / Bágytető

Magántulajdon

Tél Nagybányán, 1920 körül

Olaj, vászon, 61 x 63,5 cm

Jelzés balra lent: Paál Albert

Kieselbach Galéria

Nagybánya látképe a Zazar partjáról, 1920 körül

Olaj, falemez, 44,5 x 49,5 cm

Jelzés balra lent: Paál Albert

Magántulajdon

A pénzverde környéke Nagybányán, 1920

Olaj vászon, 69,5 x 65 cm

Jelzés jobbra lent: Paál

Bagosi Zoltán gyűjteménye

Erdélyi táj házakkal, 1920 évek eleje

Olaj, karton, 59 x 50 cm

Jelzés balra lent: Paál

Magántulajdon a Missionart Galéria közvetítésével

Menyházi erdőrészlet, 1922

Olaj, vászon, 60 x 70,5 cm

Jelzés jobbra lent: Paál 922

Bagosi Zoltán gyűjteménye

Élet falun, 1930-as évek

Olaj, vászon, 81 x 101 cm

Jelzés balra lent: Paál Albert

Várfok Galéria, Marosvásárhely

Ösvény (Erdőben), 1930-as évek

Olaj, vászon, 54 x 62 cm

Jelzés jobbra lent: Paál A

Kieselbach Galéria

Hegyoldal fákkal, 1934 körül

Olaj, vászon, 84 x 80 cm

Jelzés balra lent: Paál 1934(?)

Magántulajdon

Fák, 1930-as évek

Olaj, farost, 40 x 50 cm

Jelzés jobbra lent: Paál Albert

Magántulajdon